XIV. Lev pápa ebben az év jubileumi évében arra hív minket, hogy újra tudatosítsuk, hogy a remény minden korban az öröm forrása – és különösen az időskorban, amikor a tapasztalat, a hit és a hosszú életút támasztja alá. Isten a Szentírás szerint gyakran hívja az idős embereket fontos küldetésre: Ábrahámot és Sárát, Mózest, Zakariást és Erzsibetet. Az időskor számára nem akadály, hanem lehetőség egy új áldásra.
A mai társadalom azonban gyakran figyelmen kívül hagyja az idős embereket, félreteszi őket, és magányra ítéli őket. A pápa ezért „hála és gondoskodás forradalmára” szólít fel: minden plébánia, minden közösség váljon olyan hellyé, ahol az idősek jól érzik magukat, szükségesnek és szeretettnek érzik magukat. Az idős ember meglátogatása nem csupán kedvesség cselekedete – ez egy találkozás Krisztussal, aki jelen van a gyengék, magányosak vagy elfeledettek között.
A jubileum az elengedés ideje – nemcsak a bűntől, hanem az elszigeteltségtől és az érzéketlenségtől is. A keresztény remény cselekvésre vezet, a kapcsolatok megújulására a generációk között. A fiataloknak szükségük van az idősek tanúságtételére, ahogyan az idősek is új erőt merítenek közeli szeretteik szeretetéből. A remény a kapcsolatokból, az imádságból és a hitből születik, amelyek megmaradnak akkor is, amikor a test gyengül. Mindannyian szabadok vagyunk szeretni, imádkozni és másoknak adni magunkat.
XIV. Lev pápa ezért bátorít: különösen az időskorban kitartóan bízzunk az Úrban. Teremtsünk egységet a családokban, imádkozzunk együtt, nyissuk meg szívünket azok előtt, akik rászorulnak, és örömmel adjuk tovább a hitet, amelyet éltünk. Így minden korban a remény jelévé válunk mások és a világ számára.
A teljes üzenetet elolvashatja itt
